Az értékpapírhoz hasonlóan a befektetési célú ingatlanvásárlások célja is az, hogy azon a befektetők minél magasabb hozamot érjenek el. Természetes igény azonban, hogy a saját célra történő vásárlók sem akarnak rossz üzletet kötni. Amikor a lakásárak nőnek, és a dinamika is megfelelő, a vevőkben akkor is felmerül a kérdés, hogy nem túl drágák-e az ingatlanok, érdemes-e az adott árszint mellett beszállni. Ha viszont a növekedés lelassul, sőt az árak is megállnak, ismét bizonytalanság tölti el a vásárlókat, hogy nem fognak-e a jövőben veszíteni azon, ha most a vásárlás mellett döntenek. Sokan vannak, akik a jelenlegi gazdasági környezetben inkább kivárnak, vagy a pénzüknek más alternatívát keresnek arra számítva, hogy a lakásárak tovább mennek lefelé. Bizonyos szegmensekben ez valóban igaz lehet, érdemes azonban egy lépéssel távolabbról is megnézni a piacot.
Nagy átalakulásokat hozott az ingatlanpiacon is az orosz-ukrán háború. Szerencsére Magyarországon a közvetlen hatások kevésbé voltak erősek, legfeljebb az ukrán nemzetiségűek bérleti - és egyes esetekben vásárlói - oldalon történő megjelenésén keresztül voltak láthatók. Közvetett hatás azonban annál több volt. Leginkább a gazdasági bizonytalanságok, az emelkedő energiaárak, a forint gyengülése és az ezekkel összefüggésben megugrott infláció, valamint kamatemelések befolyásolták a lakások iránti keresletet, ami miatt egyre több helyen a lakásárak stagnálását, vagy enyhe visszaesését látjuk. A bizonytalanság ugyanakkor mindig lehetőség is egyben, különösen, ha valaki befektetési céllal vásárolna. Éppen ezért megnéztük, hogy a jelenlegi lakáspiacon hol, milyen hozamok érhetők el és ez alapján érdemes-e, és ha igen, hol érdemes ingatlant vásárolni.
Az ingatlanpiac minden szegmense nehéz és fordulatos évet hagyott maga mögött. A befektetők az irodapiac alakulását izzadták végig - megnyugtató konklúzió nélkül - miközben legalább a logisztika kitartó pörgése hozott nekik némi megnyugvást. A lakáspiacon közben minden visszaállt a megszokott kerékvágásba és a lakásárak újra menetelni kezdtek a 2020-as hullámzó év után. A töretlen optimizmusba azonban csúnyán belerondíthat a 10 éve nem látott emelkedő kamatkörnyezet, mely nem csak a lakáspiac életét fogja megnehezíteni, hiszen minden szegmensben drágul majd a projektek finanszírozása. Ember legyen a talpán aki ilyen makrókörnyezetben megmondja, hogy merre fog továbbhaladni jövőre az ingatlanpiac, miközben a kormány fiskálisan is elkezdte meghúzni a nadrágszíjat.
Az elmúlt évek során egyre nagyobb üzletággá nőtte ki magát a lakáskiadás Magyarországon. Különösen Budapest belvárosa vált a befektetők kedvelt célterületévé, ami a lakáspiac számokat is átalakította. Az utóbbi időben viszont az ingatlanpiaci szakértők elmondásai alapján is mintha megtört volna a lendület és ez nem csak a koronavírus-járványnak volt köszönhető. Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire érheti meg ma lakásba fektetni a pénzünket Magyarországon, milyen érvek szólnak mellette és ellene a piaci folyamatok tekintetében.
Bár az elmúlt öt év során átlagosan több mint 2 százalékponttal csökkentek a lakáskiadással elérhető hozamok, még így is sokan döntenek a befektetési célú lakásvásárlás mellett. Az országnak vannak olyan térségei, ahol továbbra is átlag feletti hozamokkal lehet találkozni, de korántsem biztos, hogy ezek a helyek a fővárosban vannak. Az alábbiakban azt néztük meg, a mostani lakásárak mellett érdemes-e még kiadási céllal lakást vásárolni, és ha igen, az ország mely területein.
Igencsak különbözik a lakások bérbeadásából elérhető hozam az egyes településeken, ahol alacsonyabb árakon lehet ingatlant vásárolni, ott jellemzően magasabb hozamot realizálhatnak a tulajdonosok, számolniuk kell viszont azzal a kockázattal, hogy nem sikerül az év minden hónapjában kiadni a lakásukat. A KSH 2018 novemberében végzett kutatásából kiderül, hogy milyen hozamszintet érthetett el az, aki a korábbi időszakban vásárolt lakóingatlant kiadási célra, illetve az is, hogy a lakás értéke alapján, mekkora lehet a reális havi bérleti díj.
Az elmúlt években nagyon megugrott a befektetési céllal lakást vásárlók száma, ami nem is csoda, a banki kamatok a padlón vannak, miközben a lakásárak már 2014 óta szárnyalnak. Az árak emelkedésén túl ráadásul szintén megnövekedtek a bérleti díjak, így a lakáskiadás meggyőző hozamokat biztosíthat a befektetési lakásvásárlóknak.
Hiába csökkent az áfa a tavalyi év elejétől az új lakás vásárlásokat illetően, az új lakások ára nem csökkent, sőt egyre inkább emelkedik. A jelenség hátterében a rohamosan növekvő kivitelezési költségek állnak, amelyeket a fejlesztők a megfelelő profit biztosításához kénytelenek követni az árakkal. Kalkulációnk szerint jelenleg 11-16 százalék közötti hozamokkal dolgozhatnak a beruházók Budapesten, bár a hozamok az egyes projektek népszerűségétől függően erősen változhatnak. Az azonban biztosnak tűnik, hogy igazi nagy nyertesnek mindenképpen azok számítottak, akik 2015-ben építették fel lakásaikat, és 2016-ban értékesítették azokat, ők ugyanis akár közel 40 százalékos hozamot is realizálhattak.
Hirtelen rájöttek az Amazonnál is, hogy egy részük "elavult".
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Megszólalt Németország külügyminisztere.
Fotókon a szükségállapotot okozó tűz.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
